A megcsalás hazugság! – Biztos, hogy így van?

Eddigi életem során mindig azt gondoltam, hogy a megcsalás olyan dolog, ami nem fér bele egy normális kapcsolatba. De mi számít normálisnak? A szabályokat mindig mi, magunk állítjuk fel.

Félreértés ne essék, nem vagyok naiv. Pontosan tisztában vagyok azzal, hogy az ember képtelen egy egész életet egyetlen ember mellett leélni. Fenntartom azonban magamnak azt a jogot, hogy higgyek abban, hogy vannak néhányan, akiknek megadatik az a szerelem, amelyet nem akarnak lecserélni, és életük végéig kitart.

A megcsalással kapcsolatban azt gondolom, hogy minden szinten egy átverés. Benne van a nevében: csalás. Vannak azonban kiskapuk. Egy pár dönthet úgy is, hogy beenged az életébe olykor-olykor egy-egy harmadik résztvevőt is. Találkoztam már olyan párral, akik úgy gondolták, jobb és könnyebb is úgy az életük, ha kicsit nyitottabban kezelik ezt a témát. A megcsalás számukra nem megcsalás, hanem bizonyos engedmény. Így – szerintük – jobb az egymáshoz fűződő viszonyuk is. A szex pedig sokkal érdekesebb, ha ki lehet próbálni valaki mással/másokkal is. Az ilyen kapcsolathoz azonban feltétlenül szükséges az, hogy el tudják engedni a másikat, és a féltékenységnek még csak a szikrája se legyen jelen kettejük közt. Mindkét fél felé működnie kell, nem lehet, hogy csak az egyiknek megengedett a kicsapongás, a másik pedig otthon vár.

Ez azonban csak akkor működhet igazán jól, ha a párkapcsolat mindkét tagja beleegyezik, ugyanolyan nyitottan tudja kezelni a helyzetet. Amikor azonban a szabályokat nem fektették le egyértelműen, az azt jelenti, hogy a kapcsolatban nincs helye harmadik személynek. Amennyiben az egyik fél megszegi a kettejük közt lévő fontos szabályt – azaz azt, hogy nincs harmadik –, máris megcsalásnak számít a dolog. Innentől azonban hazugság is lehet egyben, ugyanis az a fél, aki megszegte a játékszabályokat, vagy elmondja, hogy mit tett, vagy nem. Az utóbbi eset pedig már hazugság, hiszen elhallgatta a partnere elől, hogy mi történt. Ezt akár hosszú ideig is lehet így húzni, de nem érdemes, úgyis minden kiderül egyszer.

De mi történik pontosan?

Adott egy pár, akik megállapodnak abban, hogy kapcsolatukba nem fér bele egy másik személy, ők csak ketten alkotják a játékot. Az egyikük idő közben találkozik valakivel, akivel valamilyen okból (ez most nem is számít), megszegi a szabályt, és egy újabb, egy másik kapcsolatba kezd. Innen elválhat a dolog két részre. Az első történet szerint elmond mindent otthon, és együtt dönthetnek arról, hogy mi legyen a kapcsolat sorsa. Ilyenkor lehetőség van arra, hogy a kicsapongó fél eldöntse, mit szeretne, és a megcsalt fél is nyilatkozhat arról, mi fér még bele számára, képes-e tovább folytatni a kapcsolatot. A másik lehetőség az, hogy a félrelépő fél nem mond semmit otthon, hanem kihasználja azt a is szabadságot, amit magának teremtett, míg a párja jóhiszeműen él vele tovább. Az ő élete tovább folyik a játékszabályok szerint, a megcsaló fél pedig éli világát egy új szabálykönyv szerint.

Általában a megcsaló fél elvárja a párjától, hogy ő ne tegye ugyanezt, hiszen azt megalázónak érezné. Az, amit ő tesz, még bele kell, hogy férjen, és ő van a legjobban meglepve, ha másképp alakulnak a dolgok.

Az a fontos, hogy a kapcsolat elején, és annak alakulása során a pár mit tart követendőnek. Előfordulhat, hogy az együtt töltött idő alatt változik a kérdéshez való hozzáállásuk, de mindenképp érdemes megbeszélni mindent. A megcsalás csak akkor válik aljas hazugsággá, ha az a fél, aki félrelépett, a kapcsolat szabályait áthágva, elhallgatja az egészet, és megpróbál úgy tenni, mintha mi sem történt volna.

Neked mi erről a véleményed? Oszd meg velünk!

Tarjáni Rita